Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Foglalkozás egészségügy - Információk képes leírás - Foglalkozás egészségügy.tlap.hu
részletek »

Foglalkozás egészségügy - Információk - Foglalkozás egészségügy.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: foglalkozasegeszsegugy.tlap.hu » Foglalkozás egészségügy - Információk
Keresés
Találatok száma - 9 db
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására a foglalkozás-egészségügyi szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) jogosult. (2)1 A szolgálat a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat, b) foglalkozás-egészségügyi központ, c) foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat formájában működhet. (3)2 A szolgálat a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálatként a 4. § szerinti feladatokat látja el; b)3 foglalkozás-egészségügyi központként az a) pontban foglaltakon túl munkahigiénés és ba) pszichológiai, és/vagy bb) ergonómiai, és/vagy bc) toxikológiai, és/vagy bd) munkabiztonsági szolgáltatást nyújt;

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában: a) munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat; c) személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti; d) munkát végző személy: aki nem szervezett munkavégzés keretében járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen tevékenységet folytat; e)1 szakképző intézmény: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti intézmény; f) tanuló: minden szakmunkás-, szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai, illetve egyéb szakmai jellegű képzésben és átképzésben részesülő személy; Folytatásért kattintson a linkre.

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet

1. §1 E rendelet hatálya a)2 munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra - ide nem értve a honvédség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat -, és b)3 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központokra és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szervére, valamint a települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggésben a települési önkormányzatokra, és c) a szakképzést folytató intézményekre - ide nem értve a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti intézményeket (a továbbiakban: szakképző intézmény) -, és d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjed ki.

Foglalkozás egészségügy magazin hírek
Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?
Mikor forduljon orvoshoz ízületi... A rheumatoid arthritis rendszerint a test mindkét oldalán, és egyidejűleg több ízületben okoz fájdalmat, korai szakaszában a csukló, a kéz, a láb és a térdek ízületei lehetnek érintettek. A rheumatoid arthritis tünetei időről-időre megjelenhetnek, aztán elmúlhatnak. Ezek közé tartoznak az alábbi panaszok: Az ízületek fájdalma és duzzanata, különösen a kezek...
Modernebb lesz a bonyhádi kórház
Modernebb lesz a bonyhádi kórház Korszerűsítik a bonyhádi kórházat és rendelőintézetet 264 millió forintos...
Először nem fáj, ezért alattomos az érelmeszesedés
Először nem fáj, ezért alattomos az... A magas koleszterinszint nem fáj, ezért jellemzően későn veszik észre, amikor...
Amit tudni kell

Amit tudni kell

Amit a foglalkozás egészségügy vizsgálatairól tudni érdemes A foglalkozás egészségügy kérdéseit törvény szabályozza. A munkavédelemről szóló 1993. Évi XCIII. Törvény, a foglalkozás egészségügyi ellátásról szóló 27/1995. NM, a 89/1995. Kormányrendelet és a 33/1998.(VI. 24.) NM értelmében minden munkáltató számára, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálatok biztosítása munkavállalói számára. A véleményezést első fokon a foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatás szakorvosa végzi. Rendelőnkben eddig is számos cég részére végeztünk foglalkozás-egészségügyi alapellátást. Ezt a szolgáltatásunkat igénybe vevőknek biztosítjuk, hogy a kiszűrt dolgozóknak, helyben tudjuk a további szakorvosi vizsgálatokat elvégezni. A munkahely tartalmi és helyi ismeretében az ott dolgozókat a foglalkozás egészségügyi kategóriák (A-B-C-D) valamelyikébe kell sorolni.

Be kell jelenteni, ki az üzemorvos

Be kell jelenteni, ki az üzemorvos

Február 15-ig foglalkozás-egészségügyi bejelentést kell tenniük a legalább egy főt foglalkoztató cégeknek. Erről a bejelentési kötelezettségről kevés cég tud, pedig adott esetben akár ennek a dokumentumnak a hiánya is szemet szúrhat a hatóságnak, ami okot szolgáltathat egy munkavédelmi ellenőrzésre. 1995-ben egy kormányrendelet megszüntette az állam kötelezettségét a munkavállalók üzemi orvosi ellátásával kapcsolatban, ugyanakkor kötelezte a munkáltatókat, hogy dolgozóik részére munka-egészségügyi, úgynevezett foglalkozás egészségügyi ellátást biztosítsanak. Míg korábban a munkaadóknak és az egészségügyi szolgáltatóknak a területileg illetékes Állami Népegészségügyi Tiszti Szolgálatnak (ÁNTSZ) tartoztak bejelentési kötelezettséggel, 2007-ben a regisztrálás és az ellenőrzés is az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) hatáskörébe került. A cégvezetők feladata a bevallást elkészíteni. A foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos bevallást nem a könyvelőnek kell elkészítenie, hiszen nem állnak rendelkezésére az ehhez szükséges adatok. Ez a kötelezettség a cégvezetőket terheli, akik kötelesek ezt elkészíteni és eljuttatni minden év február 15-ig a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek.

Hirdetés
Családorvosi és Foglalkozás egészségügyi tanszék

Családorvosi és Foglalkozás egészségügyi tanszék

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1992-ben önálló szervezeti egységként alakult meg a Családorvosképző Központ. Legelső és legnagyobb feladata volt az 1993-98 között tartó háziorvosi rekvalifikációs program lebonyolítása, az alapellátásban dolgozó orvosok folyamatos továbbképzési rendszerének kialakítása Észak,- és Kelet-Magyarországon, az oktatások, képzések, majd a szakvizsgák megszervezése. Ennek keretében 650 háziorvostan szakvizsga történt 1999-ig, és az azóta eltelt időt is beleszámítva közel ezren szereztek itt szakképesítést. A Központ 1998-ban dr. Ilyés István professzor vezetésével Tanszékké alakult, s feladatai kibővültek az alapellátással kapcsolatos tudományos kutatásokkal. A tanszéket 2008 júliusa óta dr. Rurik Imre egyetemi docens vezeti. 2009-ben a tanszék neve és profilja bővült a foglalkozás-orvostani szak- és továbbképzéssel, az egyetemi Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat működtetésével. Oktatás A Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék az egyetemi graduális oktatási feladatait, saját oktatóival, szakképzési feladatait külső háziorvos oktatók közreműködésével látja el. A továbbképzésben elsősorban a DE OEC klinikáin, de esetenként másutt dolgozó szakemberek (tutorok) segítségét is igénybe veszi.

Foglalkozás egészségügy

Foglalkozás egészségügy

A Foglalkozás-egészségügyi Szakápolók Európai Szövetsége (Federation of Occupational Health Nurses within the European Union, FOHNEU) egy non-profit szervezet, mely 1993. március 21-én jött létre az Egyesült Királyságban. Magyarország - a 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott országok közül elsőként - kapcsolódott be a Szövetség munkájába és vált teljes jogú taggá.

Foglalkozás egészségügyi állások

Foglalkozás egészségügyi állások

Ezen az oldalon a foglalkozás egészségüggyel kapcsolatosan talál állás lehetőségeket. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen területen, milyen feltételekkel kínálják fel a munkát. Az Ön által keresett munka lehet, hogy nincs a listában, de érdemes visszanézni, hiszen lehet, hogy amikor újra ide látogat már megtalálja kedvenc foglalkozás egészségügyi állását.

Üzemi baleset és a foglalkozási betegség alapján járó ellátásról

Üzemi baleset és a foglalkozási betegség alapján járó ellátásról

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv - a megyei/fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztár szakigazgatási szerve (továbbiakban KH EPSZSZ) vagy a foglalkoztató (társadalombiztosítási kifizetőhely) - dönt. Mi a foglalkozási betegség? Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett (erről is a KH EPSZSZ-nek vagy a foglalkoztatónak kell döntenie). Halált okozó üzemi baleset, foglalkozási betegség tényéről a KH EPSZSZ dönt.

Tuti menü